A jelen idejű melléknévi igenevet (Partizip I.) az ige főnévi igenevéből képezzük és egy -d hangot teszünk az igenév után: schlafend (alvó), spielend (játszó), stb.
Használata:
1. jelző: Ilyenkor megkapja a melléknév ragozási szabályok szerint a végződéseket.
Ich möchte das schlafende Kind nicht wecken. (Ne szeretném felébreszteni az alvó gyermeket).
2. Határozószó: Ich brauche dringend Hilfe. Azonnal szükségem van segítségre.
Sie hat das Zimmer weinend verlassen. Sírva hagyta el a szobát.
Visszaható igék esetén a visszaható névmásokkal együtt használjuk őket: Der sich nähernde Zug (a közeledő vonat).
Zu szerkezettel együtt használva passzív jelentést kap a szerkezet: der abzuholende Brief (az elhozandó levél), die zu beantwortende Frage (a megválaszolandó kérdés)
A múlt idejű melléknévi igenevet (Partizip II.) az ige perfekt múlt idejű alakjából képezzük: gesprochene Sprache (beszélt nyelv).
Használata:
1. jelző: ilyenkor megkapja a melléknév ragozási szabályoknak megfelelő végződéseket: der geschriebene Brief lag auf dem Tisch. (A megírt levél az asztalon feküdt).
2. határozószó: Sie kommt gerannt. (Futva jött.)
Sie sucht eine (passen) Bluse zu ihrer neuen, (anliegen) Hose. Für ihr schwer (verdienen) Geld möchte sie etwas kaufen. Deshalb geht sie in die neu (eröffnen) Boutique. Zwei der (ausstellen) Blusen gefallen ihr. Die weich (fallen) Stoffe sind von guter Qualität und haben beide (leuchten) Farben. Welche soll sie nehmen? Die tiefer (ausschneiden) findet sie elegant, aber die hoch (schließen) ist modischer. Die (beraten) Verkäuferin kann ihr auch nicht helfen. Da beide wie angegossen passen, beendet sie einfach die (anstrengen) Wahl und kauft beide. (Em Übungen)
passende, anliegende, verdientes, eröffnete, ausgestellten, fallende, leuchtende, ausgeschnittene, geschlossene, beratende, anstrengende